Mi az a foglakozás-egészségügy?
Mit vizsgál az üzemorvos?

A foglalkozás-egészségügyi, közismertebb nevén az üzemorvosi vizsgálat a jogszabályok értelmében minden munkavállalónak kötelező. A munkáltatónak kötelező biztosítania munkavállalói részére, akik ezáltal évente részt vehetnek egy teljeskörű szűrésen, adott esetben alapjául szolgálhat egy ilyen vizsgálat további, más szakorvos által elvégzendő vizsgálatoknak, valamint egész egyszerűen prevenciós jelleggel is bír. Az üzemorvosi vizsgálatok alkalmán sor kerül EKG vizsgálatra, vérnyomás mérésre, vércukorszint meghatározásra, szükség esetén hallás és látásvizsgálatra is. Ha a munkakör megköveteli egyéb szakorvosi vagy laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai vizsgálat elvégzése is kötelező.

Mit és hogyan vizsgál egy üzemorvos?
Milyen kötelezettsége van ezáltal a munkavállalónak?

Az üzemorvosi vizsgálatok alapját egy egységes kategorizálási rendszer adja. Ennek értelmében a munkavállalókat A, B, C és D kategóriába sorolják be, melyet az adott munkakör egészségügyi rizikófaktoraira alapoznak. Ezen túl egyéb más felülvizsgálatokat is előír a jogszabály. Különböző kategóriák esetén a munkáltatónak más és más kötelességei vannak. Például:

Eltérő kategóriánként más és más létszám felett köteles a munkáltató egy fő orvos és egy fő ápoló jelenlétét biztosítani főműszakidőben:

• “D” foglalkozás-egészségi osztály esetén 2000 fő felett
• “C” foglalkozás-egészségi osztály esetén 1500 fő felett
• “B” foglalkozás-egészségi osztály esetén 1200 fő felett
• “A” foglalkozás-egészségi osztály esetén 1000 fő felett

Milyen jelentősége van az üzemorvosi vizsgálatnak?

Abban az esetben, ha az előírt időközönként megjelenünk az üzemorvosi vizsgálaton, akkor a vizsgálatot végző orvosnak lehetősége van az esetlegesen kialakuló betegségek visszafordítására vagy megállítására, szinten tartására. Leggyakrabban kiszűrt betegségek közé tartozik a magas-vérnyomás és a cukorbetegség. Továbbá szükség van üzemorvosi vizsgálatra abban az esetben, ha új munkavállalóként állunk munkába egy cégnél. Ekkor az kerül felmérésre, egészségi állapotunk alkalmas-e az adott munkakör betöltésére. Időszakos felülvizsgálat is lehetséges, abban az esetben ha tartós betegállomány után újra munkába állunk.

Milyen feladatai vannak a foglalkozás-egészségügynek a munkavégzéssel kapcsolatosan?

• Elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket
• Kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére irányuló eljárásokat
• Meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos teljes megterhelését
• A munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit
• Meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát, a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében
• A munkavállalót az adott munkakörre alkalmasnak vagy alkalmatlannak ítélje, esetenként milyen korlátozással dolgozhat
• Speciális helyzetben lévő munkavégzők munkavégzés alatti egészségi állapotának fenntartása (fiatalkorúak, terhes nők, szoptató anyák, időskorúak, idült betegek, fogyatékossággal élők)

Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a foglalkozás-egészségügy kapcsán?

Amellett, hogy minden munkáltató köteles ezt a munkavállalóinak biztosítani egyéb megkötések is vannak. Partner kell legyen abban, hogy a foglalkozás-egészségügyi és munkavédelmi szakemberekkel együtt egy egészséget nem veszélyeztető, élhető munkakörnyezetet teremtsen. Fontos, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani.